A demokrácia intézménye - definíciótól függően - vagy nem létezik, vagy létezik, de nem működik, esetleg működik, de nem demokrácia. Bárki nem szólhat bele, ez nem kérdés, máskülönben születésünk pillanatától kezdve szavazópolgárok lennénk. A szavazati jog elvileg attól a pillanattól kezdve jár, hogy felelősen képesek vagyunk választani, azaz végiggondolni mindazt, ami alapján majd az X-et elhelyezzük. Jelenleg két kritériuma van a szavazati jog birtoklásának: betöltött 18. életév és hogy ne legyen kötelező gyámság korlátozott szellemi képességek miatt.

A gyakorlatban mindannyian ismerünk értelmes, világos gondolkodású 16 évest és éjsötét, beszélni is alig tudó 40-est, nem is beszélve számos honfitársunkról, akik bizpnyosan megbuknának egy enyhébb pszichológiai teszten is, amely a döntési képességeket befolyásolja. Számtalan megdöbbentő példát lehetne látni hogy milyen elborult agyúak szavazhatnak és szavaznak is, minden platform őket célozza, nekik elég az érzelmi ráhatás is.

A Szép Új Világban (SZUV) alapjog a szavazati jog megszerzése vizsga által. Bárki, legyen akár 10 éves vagy 85, jogosult arra, hogy ingyenes állampolgári ismeretek tanolyamot végezzen és annak végén megszerezze azt a vizsgát, amely 12 évre feljogosítja őt a választásban való részvételre (a szellemi állapot ugyanis változhat, különösen az időseknél, ahol ez akár 6 évre is csökkenthető). Hogy miért a vizsga?

Bizonyítsa be, hogy képes felfogni a döntése alapját, folyamatát és következményét. Bizonyítsa, hogy érti, milyen gazdasági, politikai, szociális ügyekben foglal állást. Bizonyítsa, hogy képes felelősségteljesen gondolkodni, amikor arról dönt, kik irányítsák az országot, amelyben él.

Helyi ügyekben, helyi képviselőt ismeretség alapján is lehet választani, de nagyobb régióban (főpolgármester, orsággyűlési vagy meyei képviselő stb) ez már fontos.

Az én értelmezésemben a demokrácia: egyenlő jog mindenkinek arra, hogy bebizonyíthassa képességeit.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szuv.blog.hu/api/trackback/id/tr871401451

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Osztrakiszmosz 2010.04.24. 23:11:59

Eddig az volt a kérdés, hogy ki szavazhasson, de én inkább azt a kérdést tenném fel, hogy ki döntsön arról, hogy ki szavazhasson.
És ekkor el is jutottunk a probléma gyökeréhez, hiszen nyilván annak kéne döntenie arról, hogy ki szavazhasson, akinek szavazati joga van. Csak az a probléma, hogy azt még nem döntöttük el, hogy kinek van szavazati joga.

Osztrakiszmosz 2010.04.24. 23:13:10

A dilemma egyik lehetséges feloldása a következő:
A demokrácia szellemében, az egyenlőség jelszava alatt MINDEN EGYES ember(tehát az értelmi fogyatékosok, a gyerekek, a bűnözők stb. is)döntsön arról, hogy a későbbiek során kinek ad választójogot. És itt el is érkeztünk egy gondolatkísérlethez:
1. MINDENKI szavaz arról, hogy a későbbiekben ki szavazhasson, és a többség (50%+1) úgy dönt, hogy mindenféle cenzussal (életkori, IQ, erkölcsi stb.) ki zárja a társadalom másik felét a szavazati jogkörből, mondván, hogy ők valamilyen oknál fogva nem méltók arra, hogy a későbbiekben dönthessenek., ráadásul a bennmaradtak szavazatának így nőne értéke.
2. Újra fölmerül ez a kérdés, és újra szavaznak is, de most már csak az 1. fordulóból bennmaradtak. Megint szűkölne a fentebb vázolt okból kifolyólag a szavazati joggal rendelkezők köre.
3. Ez így menne addig, amíg 2 ember maradna, akinek szavazati joga van. Az egyik nagyon okos lenne (hívjuk mondjuk Einstennek), ő azt mondaná, hogy az a jogos, ha a többieknek nincs választójoga, hiszen senki nem elég okos rajta kívül ahhoz, hogy rá lehessen bízni az ország ügyeiben történő döntést. A másik nagyon önzetlen lenne (hívjuk mondjuk Teréz anyának), ő azt mondaná, hogy az a jogos, ha a többieknek nincs választójoga, hiszen senki nem elég erkölcsös rajta kívül ahhoz, hogy rá lehessen bízni az ország ügyeiben történő döntést. Ők ketten már nem tudnák kizárni egymást, hiszen egyiknek sem lenne meg a következő választáskor a többsége. Tehát szép demokratikusan (sok választás eredményeképpen) kialakulna egy diktatúra, amit a legokosabb és legerkölcsösebb ember vezetne.

Osztrakiszmosz 2010.04.24. 23:13:54

Én mégis azt gondolom (,és talán a többiek is), hogy ez nem lenne így jó.
Akkor viszont azt tudnám javasolni, hogy ne állítsunk fel ilyen cenzusokat, hanem mindenkinek legyen EGY egységnyi szavazati joga. És aki nem tud szavazni (nem tudja, hogy miről van szó), tehát a súlyosan szellemi fogyatékosok és az apró gyerekek helyett a gondozóknak, illetve a szülőknek legyen a rájuk bízottaknak megfelelő számú többletszavazatuk (két szülő esetében a gyerekeik száma/2 értékben), hogy ők is képviseltetve legyenek (igaz csak másvalaki által) a közügyeket érintő kérdéseknél, mint például, milyen legyen a szellemi fogyatékosok ellátásának színvonala?, hova épüljön az új játszótér? stb., ami őket érinti, más embereket nem igazán.

Osztrakiszmosz 2010.04.24. 23:14:47

Felmerülhet a jogos kérdés, hogy ilyenkor milyen alapon szavazhatnak a primitív emberek, a bűnözök stb. Csakhogy a kizárásuk esetén felmerülne egy gyakorlati probléma: kinek van joga eldönteni, hogy ki számít primitívnek, és ki bűnözőknek? Félreértés ne essék én egyáltalán nem őket szeretném védeni. Ha a mércét Fekete Pákóhoz és Sztálinhoz mérjük, akkor szinte senki nem primitív, és senki nem bűnöző, ha viszont Arisztotelészhez és Szent Margithoz, akkor szinte mindenki primitív és mindenki bűnöző. Tehát akkor kinek is van joga, a Jóistenen kívül a másik embert az egyik vagy a másik kategóriába besorolni? Az sem megoldás, ha a társadalom egészére bízzuk a döntést, lásd erről a kettővel feljebbi megjegyzésemben leírt gondolatkísérlet végeredményét. Úgyhogy szerintem csak az a jogos, amit az előző kommentben írtam. Bízva abban, hogy a társadalom többségét mindig értelmes (nem feltétlenül IQ fighter) és a jóra törekvő (nem feltétlenül szentek) emberek fogják alkotni, akik ezáltal a közjó szempontjából jó döntéseket fognak hozni.

Osztrakiszmosz 2010.04.25. 00:01:56

Egy kiegészítés arra, hogy szerintem mért van joguk az elítélteknek és az enyhén fogyatékos embereknek is szavazni.
Vegyük a következő esetet, ami sajnos a történelem folyamán többször is megtörtént:
Az aktuális hatalom, azért, hogy a következő választásokat is megnyerje lefizeti/megfenyegeti a bírókat illetve az orvosokat (vagy szimplán ilyen pozícióba a saját embereit teszi), hogy egyes számára nem kívánatos, amúgy becsületes és értelmes embereket fosszanak meg a választójoguktól. Ezt ha tömeges mértékben csinálja a hatalom, akkor saját javára tudja manipulálni a következő választásokat.
Én azt gondolom, hogy a közügyektől való eltiltás esetén a közügyek fogalomból pont emiatt ki kéne venni a választójogot, hiszen csak a nép választása lehet minden hatalom forrása, ami később majd felhatalmazást ad arra, hogy a megválasztott hatalom legitim döntést hozzon arról hogy ki bűnös és ki nem. Tehát a választás megelőzi az igazságszolgáltatást, nem lehet az, hogy egy későbbi (alacsonyabb szintű dolog), jelen esetben az igazságszolgáltatás döntése kihatással legyen egy korábbi (magasabb szintű dolog) jelen esetben a hatalom megválasztására.

Mao elvtárs · http://diamondhostess.hu 2010.04.29. 12:32:32

@Osztrakiszmosz: Tokeletesen igazad van, ha az alapesetet nezzuk.
En ugy gondolom, hogy egy objektiv es tobbe-kevesbe megkerdojelezhetetlen vizsgarendszer pont azt segiti elo, hogy a masok altal korlatozottan cselekvokepesnek itelt szemelyek is (akarcsak kiskoruak) jogosultak vizsgat tenni, es igy bebizonyitani, hogy tudnak felelosen donteni, tehat senki nem akadalyozhatja meg oket a valasztojog elnyereseben.

manager2008 2011.02.11. 18:38:49

Az emberek döntési képességét lehet tesztelni. Erre kidolgozható olyan teszt ami nem függ az iskolai végzettségtől és a szerzett ismeretektől.
A baj ott van hogy az ország vezetésének képességét kell eldönteni ami bizony ismeretek meglétét is jelenti. A szavazó azt szeretné eldönteni hogy a választott párt vagy képviselő képes e előre vinni a haza sorsát.
De ha a választónak nincs ismerete akkor dönteni sem képes.
Az emberek tömegei pedig különösen ostobán tudnak viselkedni ha egymást is befolyásolják.
Tehát nincs jó megoldás, nem az embereknek kellene szavazással eldönteni a hatalmi kérdéseket hanem más megoldást kellene keresni.
Pld. a pártok programjait kellene minősíttetni szakemberekkel, akár külföldről is bevonva szakértőket.
Egy tengerjáró hajót is csak nemzetközileg elismert vizsgával lehet vezetnie a kapitánynak, nem a matrózok szavazzák meg a hajózás pillanatnyi döntéseit.
Ezért lenne hasznos az EU, hogy az idióta helyi kormányokat beszorítsa egy kényszerpályára és csak lényegtelen kérdésekben intézkedhessenek.
süti beállítások módosítása