Közbeszerzés esetén a költségvetési intézmények pályázaton döntenek a legelőnyösebb ajánlatról. De vajon valóban a legelőnyösebbet választják? A pénzügyi elemzések egyik egyszerűsíthető tényezője lenne, ha felmérhetővé válna az "áttesszük a jobb zsebünkből a balba a pénzt" típusú események kiszűrése.

A Szép Új Világban a cégek (és állami vállalatok) pénzügyi teljesítésénél figyelembe veszik az állam felé teljesített adókat, azaz minden árajánlat mögött látható, annak mekkora részét fizeti vissza adóként a vállalkozás. Ez az összeg mindenképpen visszakerül a büdzsébe, állami megbízás esetén azonban figyelembe veszik ennek mennyiségét. A belföldi cég nyilván többet hagy itt, mint amelyik máshol adózik, illetve máshol költi el a megszerzett jövedelmét, így a hazai ajánlat azonos feltételek mellett előnyösebb lehet.

A családi adózásnál említettem az elszámolható kiadások széles körét. Ugyanez vállalkozásoknál is lehetséges. Mindaz a kiadás, amely a vállalkozás érdekében történik, egyértelműen költség, de plusz kedvezményt kap a cég, ha belföldi partnertől vásárol. Ugyanígy további kedvezményt kaphat, ha belföldi háztartás veszi ki az osztalékot/eredményt, ahonnan természetesen a korábban leírt módon motiválható a belső piac preferálása.

Felmerülhet a nemzetközi szerződésekben garantált esélyegyenlőség és piaci egyenlőség biztosítása. Ezért fontos, hogy az adókedvezmények nem a tulajdonosi kört határozzák meg, hanem a kiadások helyét, azaz külföldi (székhelyű, tulajdonú) vállalkozás is számíthat ezekre, ha itt költi el a pénzét, vagy itt adózik a jövedelem realizálásakor.

A legfontosabb azonban az összes közül az állami tulajdonú, de a versenyszférában működő gazdasági társaságok működése, ahol a nyereség egy az egyben a kincstárat gazdagítja. Bár számtalan korábbi esetben bebizonyosodott, hogy az állam nem jó gazda, Szép Új Világban az eredményorientáltság és az átvilágítható szakmai tevékenység, az egyértelmű és számonkérhető személyi felelősség biztosítja a tiszta tevékenységet (a korrupció, mindenütt, nyilván létezik, de a vezetés felelőssége egy állami vállalat és egy magáncég esetén minden szempontból ugyanaz).

Végül meg kell említeni SZUV kutatási-fejlesztési és oktatási politikáját (erről később részletesebben). Erős állami támogatású, hatékony információcserére épülő kutatóintézetek működnek, a gazdaságban hasznosítható eredmények egy része a hazai vállalkozások számára rendkívül kedvező feltételekkel licenszelhető, azaz kisebb cégek önálló K+F potenciál nélkül is képesek élvonalba tartozó technológiai/egyéb megoldásokkal világpiaci pozíciót szerezni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.