Olvasom a hírt: zöldségtolvajokat áram rázott meg. A háttérben az elkeseredett, a jog és rend által magára hagyott ember és a kötelességszegő, jogaival visszaélő tolvaj áll. Utóbbinak ugyan nincs joga lopni, mégis megteszi, az állam nem teljesíti kötelességét, hogy ezt megelőzze / retorzióval éljen, viszont bünteti azt, aki önvédelemre szánja magát.

A Szép Új Világban ez másképp van. Ott a kötelesség általános érvényű és szigorú büntetés jár a megszegéséért. Ezek egyike: csak az élhet a jogával, aki teljesítette a kötelességét. Automatikusan jár a lehetőség, hogy valaki megszerezzen egy jogot, de az csak akkor/addig él, ha a feltételeit is teljesíti, magyarán: az állampolgári joghoz úgy juthatunk hozzá, ha ezért cserébe kötelezettségeket vállalunk és azt teljesítjük. Példa: akkor szavazhatunk, ha hajlandóak vagyunk bizonyítani egy vizsgával, hgoy felfogjuk, miről szavazunk. Akkor jár segély, ha közmunkát végzünk érte. Akkor véd meg a rendőrség, ha betartjuk a törvényeket.

Az utcán bárki sétálhat. Ha azonban vezetni akar, az felelősséggel jár és csak az teheti, aki arra alkalmas. Nem csak a jogosítvány megszerzése, hanem a koncentráció, a pszichológia felkészültség (agresszivitás), a szabálykövetés (alkoholos, drogos befolyásoltság) is sokat számít.

A magántulajdon szent, mint ahogy az ember saját testi-lelki épsége is. Aki ez ellen tesz, automatikusan elveszíti a törvény előtti egyenlőségét a sértettel szemben, azaz ha a kertemben valakit tetten érek, nekem jogom van megtámadni, míg neki nincs joga védekezni - ha megteszi, azzal tetézi a bűneit. Magyarán, ha épp baseballütővel akarom megfegyelmezni, akkor azt megtehetem. Ha ez neki nem tetszik, ne másszon a kertembe.

Általános igazság: első a kötelesség. Nincs belőle sok, de aki ezt nem teljesíti, annak nem jár az alapvető jog sem. A választás szabad, az alapjogokat nem kívánom itt megtárgyalni, hiszen az egy komplett alkotmány lenne.

A szemléltetés kedvéért: K.J. egyszeri munkás szófogadó, törvénytisztelő adófizető polgár, aki néha a felesége távollétében meglátogatja a faluszéli özvegyasszonyt. A helyi bulvárlap kiteregeti mindezt. K.J. törvénytisztelő (az erkölcs szabályozását az egyházakra hagyom, a törvény nem szólhat bele) és így megilleti a magánélet védelme, tehát meg fog gazdagodni a helyi pletykalapra kiszabott büntetésből (amelyet a lap az újságírón és a felelős főszerkesztőn az utolsó fillérig behajt) és a felesége így a sok pénz miatt vele marad. T.G. egy helyi politikus, aki kenőpénzért cserébe elrendeli a sorban egyébként hátul levő utca lebetonozását. Mindezt a helyi lap megszellőzteti és korrucióval vádolja TG-t. Ha ez bebizonyosodik, TG elveszíti a jó hírnévhez való jogát és innentől kezdve szabadon gyalázható bizonyos keretek között. Vélhetően egy életre megbélyegzik és ez így van jól.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.